Lehet te is szívesen emlékszel vissza arra az időszakra, amikor kisgyerekként napi program volt a színes ceruzákkal, filcekkel, zsírkrétával való rajzolás. Az iskolai évek alatt többet is megtanultunk a színekről – vannak ez elődleges (piros, sárga, kék) és másodlagos (narancsa, zöld és lila) színek, azután ott vannak a hideg-meleg érzést kiváltó vagy az élénk és pasztell árnyalatok.

Beszéljünk a színekről

„Színnek a látható fénynek hozzávetőlegesen a 400-700 nm közé eső tartományát nevezzük, pontosabban annak belső leképeződését, amit színérzetnek szoktunk nevezni.” – Cser Andor: Szabadkézi rajz, modellrajz c. könyvéből

Művészek és tudósok már évszázadok óta vizsgálják és elemzik a színek létrejöttét, azok hatását az emberre vagy azt, hogy melyek a harmonikus kombinációk. A színtan mára objektív kutatási eredmények alapuló, a színek rendszerezésével foglalkozó tudományág.

A színek egyik első vizsgálatát Sir Isaac Newton az 1600-as években kezdte meg azzal, hogy felfedezte a fehér fény háromélű prizmán áthaladva alkotóelemeire, a szivárvány színekre bomlik fel, ezek az úgynevezett spektrumszínek: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék, az indigó és az ibolya.
Johann Wolfgang Goethe 1809-ben alkotta meg színkörét hat színből és azt is vizsgálta, hogy azok milyen hatást váltanak ki az emberben:

Goethe-szinkereke-1809
Goethe színköre, 1809

 

Az évszaktípusok elemzése szempontjából azonban Johannes Itten, osztrák expresszionista festőt, színteoretikust, a Bauhaus iskola tanárát kell kiemelnünk, akinek nemcsak a 12 színből álló alapszínkört, de az évszaktípus elemzést kialakítását is köszönhetjük.

Johannes Itten szinkore
Johannes Itten színköre

 

 

Ennek kifejtése előtt azonban beszéljünk még egy kicsit a színek tulajdonságairól, illetve az alapfogalmakról:

A színkörön fő és mellékszínek helyezkednek el:

  • az elsődleges színek a kék, a sárga és a piros

Színelmélet: elsődleges színek a színkörön

 

  • a másodlagos színek a narancs (piros-sárga), az ibolya (kék és piros) és a zöld (sárga és kék)

Színelmélet: másodlagos színek a színkörön

 

  • a harmadlagos színek a sárgásnarancs, a vörösesnarancs, a vörösesibolya, a kékesibolya, a kékeszöld és a sárgászöld

Színelmélet: harmadlagos színek a színkörön

 

A színkörön csak a teljesen telített, azaz tiszta színek vannak.

A évszaktípusok elemzés szempontjából a további fogalmakat jó, ha ismerjük annak érdekében, hogy könnyen megértsük hozzánk melyik színek illenek a legjobban.

Színezet – itt magáról a tiszta színekről van szó, amelyek lehetnek hideg vagy meleg érzetűek

Színelmélet: színezet, maguk a tiszta színek, meleg vagy hideg színek

 

Telítettség-élénkség – ha szürke színt adunk az alapszínhez, akkor az telítetlen, azaz tört színné változik

Színelmélet: telített, élénk vagy tört színek

 

Világosság-sötétség – ilyenkor fehér vagy fekete szín keveredik az alapszínnel

Színelmélet: világos és sötét színek

 

Árnyalatok – egy alapszín több árnyalatát a fekete, a fehér és a szürke színek hozzáadásával lehet elérni

Színelmélet: a színek árnyalatai

A következő posztomban elolvashatod az színelmélet és az évszaktípusok közötti összefüggést.

 

Goethe színkerekének forrásáért kattints a képre, utána a megnyíló ablakban megtalálod a linket a ”Found on” mellett.

Save

Save

Turi Ági, szín- és stílustanácsadó, blogger vagyok. Évek óta segítek a hozzám forduló nőknek megtalálni az évszaktípusukat, azokat a színeket, amelyek legjobban illenek hozzájuk és kiemelik természetes szépségüket. A színtanácsadásnak köszönhetően életre szóló élményt szerezhetek neked is.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.