Beszéljünk egy kicsit a színekről, színelméletről röviden
Lehet te is szívesen emlékszel vissza arra az időszakra, amikor kisgyerekként napi program volt a színes ceruzákkal, filcekkel, zsírkrétával való rajzolás. Az iskolai évek alatt többet is megtanultunk a színekről – vannak ez elődleges (piros, sárga, kék) és másodlagos (narancsa, zöld és lila) színek, azután ott vannak a hideg-meleg érzést kiváltó vagy az élénk és pasztell árnyalatok.
„Színnek a látható fénynek hozzávetőlegesen a 400-700 nm közé eső tartományát nevezzük, pontosabban annak belső leképeződését, amit színérzetnek szoktunk nevezni.” – Cser Andor: Szabadkézi rajz, modellrajz c. könyvéből
Művészek és tudósok már évszázadok óta vizsgálják és elemzik a színek létrejöttét, azok hatását az emberre vagy azt, hogy melyek a harmonikus kombinációk. A színtan mára objektív kutatási eredmények alapuló, a színek rendszerezésével foglalkozó tudományág.
A színkörök
A színek egyik első vizsgálatát Sir Isaac Newton az 1600-as években kezdte meg azzal, hogy felfedezte a fehér fény háromélű prizmán áthaladva alkotóelemeire, a szivárvány színekre bomlik fel, ezek az úgynevezett spektrumszínek: a vörös, a narancs, a sárga, a zöld, a kék, az indigó és az ibolya.
Johann Wolfgang Goethe 1809-ben alkotta meg színkörét hat színből és azt is vizsgálta, hogy azok milyen hatást váltanak ki az emberben:
Az évszaktípusok elemzése szempontjából azonban Johannes Itten, osztrák expresszionista festőt, színteoretikust, a Bauhaus iskola tanárát kell kiemelnünk, akinek nemcsak a 12 színből álló alapszínkört, de az évszaktípus elemzést kialakítását is köszönhetjük.
A színek tulajdonságai
Ennek kifejtése előtt azonban beszéljünk még egy kicsit a színek tulajdonságairól, illetve az alapfogalmakról:
A színkörön fő és mellékszínek helyezkednek el:
- az elsődleges színek a kék, a sárga és a piros
- a másodlagos színek a narancs (piros-sárga), az ibolya (kék és piros) és a zöld (sárga és kék)
- a harmadlagos színek a sárgásnarancs, a vörösesnarancs, a vörösesibolya, a kékesibolya, a kékeszöld és a sárgászöld
A színkörön csak a teljesen telített, azaz tiszta színek vannak.
A évszaktípusok elemzés szempontjából a további fogalmakat jó, ha ismerjük annak érdekében, hogy könnyen megértsük hozzánk melyik színek illenek a legjobban.
Színezet – itt magáról a tiszta színekről van szó, amelyek lehetnek hideg vagy meleg érzetűek
Telítettség-élénkség – ha szürke színt adunk az alapszínhez, akkor az telítetlen, azaz tört színné változik
Világosság-sötétség – ilyenkor fehér vagy fekete szín keveredik az alapszínnel
Árnyalatok – egy alapszín több árnyalatát a fekete, a fehér és a szürke színek hozzáadásával lehet elérni
A következő posztomban elolvashatod az színelmélet és az évszaktípusok közötti összefüggést.
Goethe színkerekének forrásáért kattints a képre, utána a megnyíló ablakban megtalálod a linket a ”Found on” mellett.
